Csak ülök, és bámulok ki a fejemből… Érzések kavarognak bennem, gondolatok jönnek-mennek; annyira, de annyira szeretném megosztani veled amit érzek, de úgy érzem minden szó csak üres fecsegés, felesleges próbálkozás… Hiszen amit irántad érzek, azt szavakkal kifejezni nem lehet.
Fél év…
Talán nem sok idő, de számomra mindennél többet jelent a Veled eltöltött fél év, és azt kívánom magamnak, és Neked is, hogy még nagyon sokszor fél évet töltsünk el együtt szerelemben, boldogságban. Túlzás nélkül mondhatom, hogy életem legszebb fél éve van mögöttem, minden nehézség ellenére.
Megpróbálhatom felsorolni, hogy mennyi mindent köszönhetek Neked, de a lista nem lesz teljes, mert nem kevesebbet adtál nekem, mint egy új életet.
Köszönöm, hogy szeretsz és feltétel nélkül elfogadsz a nyilvánvaló különbözőségeink dacára is… Köszönöm, hogy elviselsz, amikor elviselhetetlen vagyok, amikor hisztizek, amikor a durcás kislány szerepébe bújok, amikor rámtör a depresszió, amikor kéretlenül okoskodom, amikor önző vagyok… Mindig.
Köszönöm, hogy támaszom és segítségem vagy a nehéz helyzetekben…
Köszönöm, hogy mindig a kedvemben jársz… Hogy mindig előbbre teszel engem mind Magaddal, mind másokkal szemben… Hogy odafigyelsz rám minden tekintetben… Hogy elköteleződtél mellettem… Hogy érzelmi biztonságot nyújtasz számomra… Hogy felvállalsz…
Nem hiszem, hogy valaha fel tudnád fogni, hogy mit jelent számomra mindez. Nem azért, mert ostoba lennél, hanem azért, mert Tőled megkapok mindent, amitől korábban megfosztott az élet – de már nem bánom, mert tudom, hogy minden tapasztalásom arra készített fel, hogy a lehető legtökéletesebb formámban ismerj meg és passzoljak hozzád.
Köszönöm, hogy vagy nekem.
Köszönöm, hogy szeretsz.
Köszönöm, hogy engem választottál.
Nagyon, de nagyon szeretlek, tiszta és őszinte szerelemmel.
…és ha tudnád, hogy mennyire, de mennyire vágyom már rád. A bőröd érintésére, a szerelmes csókjaidra, arra, hogy összeolvadjon a testünk és a lelkünk… Hogy száz százalékig befogadhassalak magamba… Őrülten szeretlek, és vágyom rád.
Vágyom rá, hogy én lehessek az a nő, aki mellett megállapodsz… Akiről azt gondolod, hogy “na, Ő az, akit kerestem”… Akiről el tudod képzelni, hogy megszülje neked Dávidkát és Zoét (akarom mondani Bandikát és Szilvikét)… Vágyom rá, hogy én is legalább annyit tudjak Neked adni, mint amennyit én kapok Tőled. Szeretnélek a földkerekség legboldogabb emberévé tenni. Ez a küldetésem. ❤
Szeretlek, mindennél és mindenkinél jobban.
Boldog fél éves “évfordulót” drága, egyetlen Szerelmem!!!
Bobis<3.
Az otthontalanság otthona... 